A WASP-127b jelű exobolygó nagyjából 500 fényévre van a Földtől, a csillaga pedig olyan hatással van rá, hogy az eddig ismert legerősebb szelet hozta létre a bolygó felszínén.
Egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az első olyan bolygókatalógust, ami segíthet megválaszolni, mennyire egyedi a Naprendszer.
Hamarosan a James Webb űrteleszkóp is megvizsgálja a Gliese 12b nevű exobolygót, aminek légköre a Föld és a Vénusz közötti különbségre is magyarázatot adhat.
Soha nem találtak még olyan égitestet, mint amilyen a nemrég felfedezett WASP-193b. Hogy miként alakulhatott ki a bolygó, az egyelőre rejtély.
A NASA kutatói a James Webb-űrteleszkóp adatait elemezve arra jutottak, hogy az 55 Cancri e jelű exobolygón csak úgy lehetséges a mért hőmérsékleti eloszlás, ha annak vastag légköre van.
A Pennsylvaniai Egyetem csillagászati egy olyan bolygó-csillag párosra bukkantak, ahol a planéta tömege sokkal nagyobb, mint amekkora a csillaga szerint lehetne.
Egymilliárd év alatt alig változott az a hat bolygóból álló rezonáns rendszer, amely nagyjából 100 fényévre van a Földtől. A világtörténelem során ez a harmadik ilyen, amit felfedeznek.
A Floridai Egyetem kutatói a Kepler és a Gaia teleszkópok adatait vizsgálva arra jutottak, hogy a Tejútrendszer minden harmadik bolygójának felszínén lehet folyékony víz.
Hiába kicsi és hűvös a TRAPPIST-1 nevű csillag, elég erős ahhoz, hogy elfújja a körülötte keringő közei bolygók légkörét.
A NASA kutatói szerint az LP 791-18 d nevű exobolygó felszínén folyamatosak lehetnek a vulkánkitörések, ami miatt a víz lecsapódhat az égitesten.
A HD 206893 c jelű égitest hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy barna törpecsillag. Az angliai Exeteri Egyetem kutatóinak azonban sikerült megállapítaniuk, hogy valójában egy exobolygóról van szó.
Most először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolygón megfigyelni, ahogy a fény megtörése szivárványszínű köröket hoz létre a légkörben.
